Számít a megújuló energia is!

2014. november 04.

A szabatosan definiált passzívház követelményrendszer hatékonyságát megépült példák ezrei bizonyítják világszerte. A megújuló források egyre növekvő alkalmazása életre hívta az igényt az újabb passzívház kategóriákra, melyeket a darmstadti Passzívház Intézet a közeljövőben fog publikálni. Ezek nem csak az energiaigényt veszik majd figyelembe, hanem az épületekben történő energiatermelést is, például a napelemeket, napkollektorokat. A passzívházak reális megoldást kínálnak a jövőben is az „energiaforradalom” számára, miközben a „közel nulla energiafogyasztású” épületek számára is megfelelő alapot képeznek. Mint az köztudomású, az előírások szerint 2020 után ez minden épületre kötelező lesz az EU-¬ban. „Olyan épület, mely több energiát termel, mint fogyaszt, nem csak lehetséges, de gyakran célszerű is” - jelentette ki Dr. Wolfgang Feist, a PHI igazgatója.

Kiemelten fontos azonban a számítás módszertana, amikor a szabvány követelményeit megállapítjuk. „ Egy épület, amely energiatöbbletet termel a nyár folyamán, nem feltétlenül rendelkezik jó energiamérleggel. A fotovillamos napelemek például csekély energiát termelnek télen, amikor egyébként a legnagyobb a fűtési célú energiaigény. Így a számítás csak akkor működik, ha az energiaigény télen is nagyon alacsony.”

Az energiahatékonyság a passzívház szabvány alapja marad. Továbbfejlesztésként, az új épületkategóriák értékelni fogják a megújuló források által fedezett energiaigény mértékét. Egy családi ház példáját alapul véve, az új „Passzívház Plusz” (Passive House Plus) kategória azt tanúsítja, hogy annyi energiát termel a ház, mint amennyit fogyaszt (tehát zéróenergiás), míg a „Passzívház Prémium” (Passive House Premium) kategória azt jelzi majd, hogy a ház többet termel, mint amennyit fogyaszt, tehát pluszenergiás.

Prof. Feist az új passzívház kategóriákat a 2014¬-es Nemzetközi Passzívház Konferencián ismertette. A konferenciára 2014. április 25-¬26-án került sor Aachenben. „Az új energiaosztályok az energiatermelést az egyes épületek sajátosságainak figyelembe vételével állapítják meg” - hangsúlyozta Dr. Benjamin Krick, tudományos kutató (PHI). Egy, a passzívház szabvány szerint épített családi ház viszonylag könnyen energiatermelő kategóriába kerülhet; ugyanez egy többlakásos ház esetében már nem ilyen egyszerű, mivel ezek az épületek fajlagosan (a lakóterülethez viszonyítva) kisebb hasznosítható tetőfelülettel rendelkeznek, ahol például a napelemeket el lehet helyezni. „Ezen ok miatt az új energiaosztályok az energiatermelési potenciált a földszinti beépítettséghez képest veszik figyelembe.”

Az új értékelés kidolgozásának alapja egy olyan jövőbe mutató elképzelés, melyben az elektromos közösségi hálózatba kizárólag megújuló energia kerül majd. A hagyományos épületekhez viszonyítva a két évtizede kifejlesztett passzívház követelmény rendszer akár 90%--os fűtési (és hűtési) energia megtakarítást tesz lehetővé. A kimagasló hatékonyságú nyílászárók, szellőzési rendszerek és kiválóan hőszigetelt épületburok a passzívházaknak kiemelkedően jó komfortot biztosítanak egész évben. A téli fűtési szezonban a szükséges hőenergia nagy részét passzív forrásokból lehet biztosítani (ilyen például a Nap sugárzó hője). Nyáron, a passzívház alapelvek betartásával hűvösen lehet tartani az épületeket, gyakran aktív hűtés nélkül is.

A passzívház követelményrendszer világos és következetes. A szabvány teljesítőképességét megvalósult épületek ezrein vizsgálták és mérték. Több, mint 50 ezer passzívház lakóegység épült világszerte. Gyakran gazdasági megfontolások vezetnek a passzívházak építéséhez, az energiahatékonyságra fordított költségek gyakran a megtakarított energia árából megtérülnek néhány év alatt. A használókat pedig a passzívházak kiemelkedő komfortja vonzza, az egyenletes belső hőmérséklet és az optimális belső levegő minőség.

forrás: paosz.hu